Recenzió Prevenciós kiadványról

Pivók Lászlóné

Családpedagógiai Egyesület régióvezetője:

Recenzió a Családi nevelés kötetsorozat

Prevenciós családi kiadványáról

Szerkesztette: Vargáné dr. Nagy Anikó

Kiadó: Forstag Nonprofit Közhasznú Kft. 2019.

Vargáné dr. Nagy Anikó főiskolai docens a Családpedagógiai Egyesület elnök előszavából:

A prevenciós ismeretterjesztő kiadvány a családokkal, és gyermekekkel foglalkozó pedagógusok és szakemberek számára teremt lehetőséget a szakmai-tudományos muníció bővítésére interdiszciplináris megközelítésben. Az írások a szakmai térben aktív gyakorló pedagógusok tollából mutatnak be a családok számára hasznos, gyakorlatias ismereteket.

A szakembereken túl a családok számára nyújt ismereteket a szülővel való korai kötődési mintázatokról, majd az intézményben a pedagógussal kialakuló másodlagos kötődés lehetőségére.

Az írások szólnak a családon belüli érzelmi nevelés fontosságáról a gyermek egészséges személyiségfejlődése és a gyermekek eredményes nevelése érdekében.

Információt kaphatunk a családdal való kommunikációról, a családnak nyújtott információs segítségről, az intézmény és a család kapcsolatáról, a közösségépítés lehetőségeiről és annak a gyermekre gyakorolt hatásáról.

A tanulmányok a kora gyermekkortól ifjúkorig ölelik fel a gyermeki életkort. A tanulmánykötet célja, hogy az érintett korosztállyal foglalkozó szakemberek társadalmilag hasznos tevékenységei, mindennapos jó gyakorlatai kerüljenek bemutatásra, valamint a tudományos eredmények a szélesebb szakmai közönség számára is hozzáférhetővé váljanak.

A kötet további célja, hogy bővítse a téma szakirodalmi kínálatát.

Reményeink szerint a kötet nagy segítségére lesz a családi élet iránti elhivatottsággal foglalkozó pedagógus kollégáknak, hallgatóknak a gyermeket körülvevő család komplex megismerési lehetőségeinek, családszociológiai, családterápiás módszereinek gyakorlati alkalmazásában.

A tanulmánykötetet jó szívvel ajánljuk a családok jelenéért és jövőjéért elkötelezett érdeklődő olvasóközönség figyelmébe.

A kötet írásai:

GARGYA ZOLTÁNNÉ Szenzomotoros eszközökkel, módszerekkel az óvodáskorú gyerekek fejlesztéséért

A szerző a Debreceni Egyetem Gyakorló Óvodájában, óvodapedagógusként dolgozik több mint 35 éve. A gyermekcsoportjaik részben azonos életkorú, illetve vegyes összetételűek. Sok éves gyakorlata során azt tapasztalta, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyerekek egyéni képességeinek hatékony fejlesztésére. Továbbkepezte magát a Differenciáló Fejlesztőpedagógia területen, megismerkedett a szenzomotoros fejlesztéssel – Játszva a tanulási kudarcokkal szemben – tanfolyamon, megismerkedett a PEK tornával /Pektor Gabriella. Mindezek motiválták a mesterprogramja megvalósítása során, ezekbe ad bepillantást.

TÖMÖRINÉ OLÁH MÁRIA Szocializáció, szociális tanulás vegyes életkorú óvodai csoportokban

Írása áttekinti a vegyes életkorú óvodai csoportok helyzetét. Az óvodák egyre gyakrabban szerveznek életkor alapján nem különválasztott gyermek-csoportokat. Kezdetben a demográfiai mozgás kényszere szülte ezt a megoldást. Napjainkban azért a „kényszer” mellett egyre több pedagógiai szakember, intézményvezető és szülő ismeri fel és el a vegyes életkorú óvodai csoportokban rejlő határtalan nevelési lehetőségeket. Ahhoz, hogy eredményesen és hatékonyan tudjunk élni néhány törvényszerűséget feltétlenül szem előtt kell tartanunk: – A csoport kialakításakor törekednünk kell a megfelelő életkori arányok megtartására. Igaz, hogy az életkor és a fejlődés üteme jelentősen eltérhetnek, mégis a gyakorlatban az 1/3 – 1/3 – 1/3-os összetételt tartjuk ideálisnak, éppen azért, hogy a kisebbek „nivelláló” hatását elkerüljük. – A testvérkapcsolatokat is két fázisban kell kezelnünk. A befogadás időszakában, a csoportba kerüléskor erősítenünk kell a kötődést a biztonságérzet minél hamarabbi kialakulása érdekében, majd a testvérek zártabb világát nyitni kell a társak irányába, segítve ezzel a baráti kapcsolatok kialakulását. – Az „érett mag” évenkénti búcsúzása a csoport időleges nivellálódásával jár együtt. Minden nevelési év elején elegendő időt kell szánnunk és fokozottan kell figyelnünk a gyermeki státuszok tudatos átrendezésére. A mintakövető gyerekekből a nyári szünidő elteltével mintaadók lesznek, ami a gyerekek számára nem önmagától tudatosuló változás. A legnagyobb hangsúlyt a kívánatos magatartási szokások erősítésére, a szilárd szokásrendszer kialakítására kell fektetni. Érvényesíteni kell az „együtt és a külön” elvét. Ez a többsíkú magatartás is gyorsítja a szocializációt.

KOVÁCSNÉ DR. NAGY EMESE –VÉGH ATTILA–BERECZKI KÁROLY Komplex Instrukciós Program.

A mai magyar köznevelési intézmények pedagógusai számára egyre nagyobb kihívást jelent a halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony szociális kompetenciával rendelkező, motiválatlan, sokszor tanulási és magatartászavaros tanulók integrációjának, együttnevelésének a mindennapi megvalósítása. A Komplex Instrukciós Program (KIP) alkalmazása lehetőséget teremt ezeknek a problémáknak az enyhítésére, a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulócsoportok differenciált oktatására, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt. A módszer alkalmasságát elsősorban a hejőkeresztúri példa bizonyítja, másrészt az, hogy egyre több iskola dönt a bevezetése mellett. Ezekben az iskolákban dolgozó tanítók és tanárok hajlandók erőfeszítéseket tenni azért, hogy az iskolával szemben ambivalens érzéseket tápláló gyerekekben kialakuljon a saját előrehaladásuk miatti felelősségérzet. Hajlandók olyan iskolai foglalkozásokat szervezni, amelyek nagyobb teljesítményt követelnek a tanulóktól, és alkalmasak arra, hogy fenntartsák a sokféle háttérrel és képességgel rendelkező gyermekek tanulás iránti lelkesedését, motivációját. A KIP bevezetése az intézményvezetés elkötelezettségét, és a pedagógusok módszertani megújulás iránti igényét feltételezi.

  1. MEZŐ KATALIN–DR. MEZŐ FERENC Iskolai sikerek és kudarcok

Jelen tanulmány az iskolai sikerekkel és kudarcokkal foglalkozik, elsődlegesen a gyermek és a szülő szemszögéből. Keresi az iskolai sikerek és kudarcok hátterében álló okokat, majd ezek után olyan gyakorlati tanácsokat fogalmaz meg, melyek, megelőzhetővé teszik az iskolai kudarcok kialakulását, illetve segítséget nyújtanak az iskolai kudarcok kezelésében.

A tanulmány elsődlegesen a családoknak nyújt segítséget, de támpontot adhat a gyermekekkel foglalkozó pedagógusoknak is annak érdekében, hogy minden gyermek a képességeihez mérten a lehető legsikeresebb tanulmányi/ iskolai eredményt érhessen el.

Egy gyermek iskolai, majd a későbbi életbeli boldogulását jelentős mértékben meghatározza a tanulmányi idő alatt átélt sikerek és kudarcok mennyisége és aránya.

Az iskola gyakran jelent kihívást a gyermek számára, örömökkel és nehézségekkel átjárt időszak. A gyerekek nem születnek alulteljesítőnek, vagy korai iskolaelhagyónak, hanem azzá válnak az őket érő környezeti ingerek hatására.

Természetesen veleszületett tulajdonságok is hatással lehetnek az iskolai siker vagy kudarc létrejöttére, de egy egészséges újszülöttnek, aki legalább átlagos fejlődésmenetet követ, minden esélye megvan arra, hogy kiválóan teljesítsen az iskolában – ha a környezeti tényezők is rendelkezésre állnak.

A szülők és általában véve a család nagy szerepet játszanak abban, hogy biztosítják-e a gyermekekben meglévő ösztönös kíváncsiság és kreativitás kibontakoztatását, a tanulási motiváció otthoni biztosítását; s megtesznek-e mindent azért, hogy a gyermeket a sikeresség felé irányítsák.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása